Sok száz eredménykimutatást, mérleget és beszámolót láttunk tanácsadásaink során és az öt leggyakoribb csapdahelyzet elkerülésére adunk megoldást.

Első csapda: Tulajdonos minimálbér körülre van bejelentve

A vállalkozók döntő többsége minimálbérre vagy annak maximum kétszeresére van bejelentve, így csökkentve az adó és járulékterheket. A vállalkozók számára nem előnyös a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, a maximált az állami nyugdíj mértéke és az egyéni számla hiánya. Sokan szívesebben fizetnének több járulékot, ha az a saját számlájukra érkezne a befizetett járulék és abból lenne a nyugellátásuk.

Addig viszont az következik, hogy állami nyugdíjra csak alig számíthatnak. Igaz ezt tudják is és egyre többen kezdtek el öngondoskodni a majdani nyugdíjukra. De aki adózott pénzből próbál meg megtakarítani, az csak fele annyit tud megtakarítani, mint azon vállalkozók akik már ismerik a magánnyugdíj felépítésének legkedvezőbb megoldását.

Minden könyvelő, adótanácsadó ismerheti a cégköltségből történő tőkeszámla nyitási lehetőséget, mely idővel magánvagyonná alakítható. Az Önadozó szakmai kiadványban évek során sokszor hívták fel a szakma figyelmét ezen lehetőségre.

Ha viszont minimálbért vesz ki, legalább vegye igénybe az adó és járulékmentesen adható pénzügyi megoldásokat.

Ha a könyvelőjétől, adótanácsadójától mégsem jutott el Önhöz ez a lehetőség, akkor hívjon egy ingyenes tájékoztatóra.

Második csapda: Megélhetést nem tudják adózott jövedelemmel igazolni

Az adózott eredményből osztalékot vehetnek fel a vállalkozók vagy dönthetnek úgy, hogy eredménytartalékba teszik az adózás után maradt eredményt. Így elkerülik az osztalékadó megfizetését, de nem tudnak felmutatni egy vagyonosodási vizsgálatnál megfelelő mértékű jövedelmet. Az eredménytartalék pedig évek múltával nem mobilizálható a cég érdekében.

Van azonban egy új megoldás melyet adótanácsadók kötöttek össze az előző cégköltségből indítható tőkeszámlával. A megoldást sokan használják, csak nem jól, így nem tisztán jogszerű. Van azonban három feltétel melyet betartva minden adóvizsgálatot nyugodtan várhatnak. Ezeket a feltételeket könyvelője, adótanácsadója sem biztos, hogy ismeri.

Megoldás: megmondja havonta mennyi nettó jövedelemkivét fedezné a látható megélhetését és ehhez mutatunk előnyös, halasztott adófizetési lehetőséget.

Harmadik csapda: Adóalap csökkentés helytelen módja büntetést eredményezhet

Van fehér megoldás – ezt a megoldást javasoljuk – és van szürke és jogszerűtlen megoldás is. Ha a cégen belül előfordul számla nélküli bevétel, akkor a munkatársakat is csak minimál bérre tudják bejelenteni és sok esetben az éves működéshez tagi kölcsönt kell nyújtani. A tagi kölcsönt pedig csak igazolt és adózott bevételből tehet be a tulajdonos amit nehéz produkálniuk.

Jobb nyugodtan aludni és minden bevételt szerepeltetni de segítségünkkel csak minimálisan adózzon utána. Az ÁFA bevételek vizsgálata kiemelt feladata lesz az Adóhivatalnak. Ha viszont az árbevétel megjelenik, akkor vele szemben költség is állítható. Állítson olyan költséget, melyből évek múlva is tud profitálni és magánvagyonná alakítható.

Sajtóból többször értesülünk, hogy vannak akik számlavásárlással próbálkoznak és buknak le. "Minden ötödik számla bűzlik" azaz fiktív gyanús, állítja a Könyvelőiroda vezetők klubja tanulmánya.

Ne próbáljon fiktív számlát vásárolni, fizessen inkább költségelve a saját tőkeszámlájára. Ez a számla inkasszálhatatlan is, mely újabb előnyt jelent.

Jelenlegi EVA-sok számára teljes költségelési lehetőséget mutatunk, így érdemes bátran áttérniük a társas vállalkozói adókörbe.

Negyedik csapda: A munkatársak bérezése és motiválása

Ha a tulajdonos minimálbért kap ott a munkavállalók sem kapnak többet hivatalosan, a többit zsebbe kapják. Ez senkinek sem jó!

A bért terhelő adók és járulékok mértékének minimalizálása után nincs mód a kiemelkedően jól teljesítő munkatársak motiválására. A céges cafeteria még mindig jelent adóelőnyöket, de nem tesz lehetőséget dolgozók közötti anyagi eltérésre. A leggyengébb dolgozónak is annyi cafeteria jár mint a kulcsembernek. Ezt igazságtalannak érzik a legjobb munkatársai.

Van mód azonban a cég számára kiemelten fontos munkatársak motiválására szintén cégköltségből, melyet nem terhel adó és járulékteher. A cég számára extra előny, hogy a dolgozónak a nevére szóló tőkeszámlára fizetett összeg visszavonható, nem kapja meg a dolgozó ha időközben elmegy a cégtől vagy a munkája miatt méltatlanná válik rá. Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeget a vállalkozás nem követelheti vissza, azt a dolgozó viszi magával, ellentétben a tőkeszámlára került összeggel.

Ötödik csapda: Házipénztár állomány túllépése

A pénzkezelési szabály szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. A szabályok a számviteli törvény hatálya alá tartozókra vonatkoznak, tehát az egyéni vállalkozókra és a bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adót fizető bt-kre nem.

A szabály megsértői egy esetleges adóhivatali ellenőrzés során a pénzkezelési előírások megsértése miatt az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírságra számíthatnak. Ez gazdálkodó szervezetek esetében első alkalommal akár 500 ezer forintra is rúghat. Ha pedig a cég a revizor által megadott határidőre sem kurtítja az előírt mértékre házipénztára készpénzállományát, a korábban kirótt bírság dupláját kell megfizetni.

Ahol magas a házipénztár-állomány ott lehet élni az elszámolási előlegekkel, kölcsönnyújtásokkal. Feltételek: havi elszámolások, kölcsönszerződés, kamatfizetések, esetleg kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adófizetés, stb.

Mit tehetnek a vállalkozók: a házipénztárban lévő pénzt befizetik a bankszámlára, elkölthetik, tartós kölcsönt vehetnek fel, szóba jöhet még a jövedelemkivét, osztalék, osztalékelőleg, fejlesztések, egyéb kiadások. Tartós megoldást keres, akkor a kölcsönszerződést kombinálja a költségként elszámolható tőkeszámlával és nem lesz gondja a házipénztár túllépésével.

Van még persze sok csapda pl. A NAV nullás igazolás köztartozást mutat, akkor hitelnél, pályázatnál, közbeszerzési eljárásnál éri meglepetés a vállalkozásokat. Megoldás a vésztartalék képzése adóalap csökkentésből, költségből tartalékolhat a cég és szükség esetén egyéb árbevételként megjeleníti a vállalkozásban.

A fenti csapdák elkerülésére egy személyes tanácsadást ajánlunk, hívjon és megoldást mutatunk.